Felsôháromszék legrégibb középiskolája. Szellemi központ, amit 1680-ban alapított Esztelneken Nagy Mózes. Történetének néhány fontos mozzanatát Bejan András igazgatónak a 2005-ben kiadott évkönyvben megjelent írása alapján tesszük közzé.  Nagy Mózes, iskolánk alapítója a XVII. század végén nagyon világosan látta, hogy az iskola telepítése szellemi erôt, biztonságot és megmaradást jelent. A jezsuiták, akik Nagy Mózes elgondolását támogatták, Guardini Bonaventura páter magisztert bízták meg azzal, hogy Nagy Mózesnek segítsen. 1680-ban egy, Esztelnek templomától keletre esô területen szerény iskolaépület lát napvilágot a Porondi András pixidáriustól kapott telken. Ide járt aztán mintegy 50 diák grammatikát és retorikát tanulni... 1682-ben már 4 világi oktató: csíkcsomortáni Csomortányi Imre, altorjai nemes Szabó Mihály, Litterati Tamás és Kovács Miklós tanított az iskolában. 1692-ben 116 tanítványa van a scholának, akik közül 9 szeminarista, a többi pedig otthonról jár iskolába.

NEHÉZ SZÁZADOK - ERÔS AKARAT

1692-ben, a Thököly-mozgalomban résztvevô székely népre zúduló török-tatár pusztítás utáni nehéz idôszak ellenére megkezdôdnek az elôkészületek az iskola új otthonba való költöztetésére, az akkor még Alsó-Fehér vármegyéhez (tehát nem Kézdiszékhez) tartozó Kantába, Kézdivásárhely közvetlen szomszédságába. Itt adományozott ugyanis telket az új iskola számára Jankó Péter és Domokos Zsuzsánna. Az átköltözés 1696 novemberében történik meg. Orbán Balázs leírja, hogy 1700-ban új iskola épül a gróf Apor István által adományozott telekre, de ez is csak 1709-ig marad fenn a gyakran kiöntô Torja-patak és az amúgy is süppedôs terület miatt (Kanta eredeti jelentése: mocsaras, süppedôs terület). Nagy Mózes is ebben az évben, 1709. február 8-án halt meg.

A NÉHAI EGYEMELETES ISKOLA

Az oktatás tovább folyt a Keresztúri-féle telken épült iskolában egészen 1751-ig. Ekkorra épült fel a régi helyén az új, egyemeletes iskola, ez az épület aztán közel egy évszázadon keresztül otthont adott a gimnázium és az elemi iskola számára. Az oktatás a jezsuita Ratio Studiorum szerint folyik, természetesen latin nyelven. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1771 és 1779 között az iskola tanulói minorita szerzetesek vezetésével 22 színdarabot adtak elô, melyek közül 16 részben vagy teljes egészében magyar nyelvu. 1796-tól elrendelték a magyar nyelv bevezetését az alsóbb osztályokba. 1800 körül mintegy 200 tanuló járt ide, Kászoni Ferenc atya vezetése alatt. 1847-ben 4 új teremmel bôvült az iskola épülete.

AZ ABSZOLUTIZMUS KORA

Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni idôszakban az abszolutista osztrák uralom teljesíthetetlen követelményeket állított az iskola elé. Ennek következtében 12 évig szünetelt a tanítás. 1862-ben az iskola újraéled hamvaiból Elekes István fôesperesnek, az iskola "harmadik Nagy Mózesének" a kitartó munkája nyomán. 1899-ben Hassák Vidor igazgató muködésének köszönhetôen az iskola gimnáziumi rangot kapott. 1902-ben megnyílik a nyolcadik osztály is. Ismét gondot jelent a teremhiány. Pápai Sándor mérnök kap megbízást a ma is álló impozáns iskolaépület terveinek elkészítésére. A minisztérium 200 ezer koronát ad az építkezésre. Az alapkövet 1905. október 22-én helyezik el a minorita rendtôl vásárolt telken. Az építkezést végrehajtó brassói Wusinczky cég 1906. október 23-án adta át a kész épületet, ami mintegy 311765 koronába került.  

"A vallás, honszeretet és tudomány e díszes csarnokát Isten dicsôségére és a nemzeti közmuvelôdés javára X. Pius pápasága, I. Ferenc József apostoli király uralkodása, Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspöksége, Apponyi Albert gróf vall. és közoktatásügyi m. kir. minisztersége alatt, Páll István elôadó, Hassák Vidor igazgató idejében, Pápai Sándor terve és muvezetése mellett Wusinczky Testv. és Trs. építômesterek közremuködésével építtette az Erd. Róm. Kath. Státus az úrnak 1905-1906-ik esztendejében"

MODERN IDÔK

1903-tól vezetik be iskolánkba az érettségi rendszerét. A végzôsök magyar nyelvbôl, latinból, történelembôl, matematikából és fizikából szóbeliztek, magyarból, matematikából és fordításból (németrôl, latinról és görögrôl magyar nyelvre) írásbeli vizsgát tettek. A második világháború utáni politikai változások hatása nem kerülte el iskolánkat. 1948-ban beszüntetik a felekezeti oktatást, 1977-ben az elméleti líceumot pártállami határozat alapján mechanikai profílú ipari líceummá alakítják át. 1982-ben az iskola a Kôolajipari Minisztérium hatáskörébe kerül. Az oktatás ennek megfelelôen alakul át, a nevelômunka pedig irányított politikai tevékenységek tömkelegével zsúfolódott. A várva-várt változást 1989 karácsonya hozta meg, ami az iskola kiteljesedését jelentette, és az 1990-es tavaszi névadó ünnepség után az alapító Nagy Mózes neve hivatalosan is felkerült az iskola homlokzatára.

NAGY MÓZES - HÁROMSZÉK PÁZMÁNY PÉTERE

"Ne félj, nem bántalak, mivel tanítani csak szépen akarlak" -olvassuk Nagy Mózes könyvébôl. A székely pap kimondhatatlanul csendes, de végtelenül tevékeny és dolgos életével olyan példát állít elénk három évszázad távlatából, amelyhez csak a legkiválóbb egyéniségek, a szentek között akad hasonló. Nagy hiba, hogy a magyar egyháztörténet még nem mérte fel igazán ennek a hatalmas egyéniségnek a jelentôségét. Születésének pontos évszámát nem ismerjük, 15 éves koráig szülôfalujában, Esztelneken nevelkedett, valószínüleg a ma Kézdivásárhelyhez tartozó Nyújtód nevu faluban tevékenykedô ferenceseknél tanult, majd Nagyszombatra kerül. 28 éves korában Bécsben szentelték pappá. Hazatérése reménytelennek tûnt. Misszionárius munkát vállal a töröktôl megszállt Dunántúlon. "Elláttam (a 25 egyházközségen kívül) önként - Isten a tanúm, nem hazudok - lutheránus plébániákat is, vagy magamat ajánlva nekik, vagy ôk fogadtak fel engem" - írta Nagy Mózes errôl az idôszakról. Az itthonról érkezô hírek fokozzák vágyát, hogy visszatérhessen övéihez, és hogy a katolikus egyházat terjessze és a papság létszámát növelje. 1647-ben György esztergomi érsek engedélyezi hazatérését. Esztelnek, Lemhény, Nyújtód, Bereck plébánosa lesz, ellátja Szentkatolna, Hatolyka, Imecsfalva, Petôfalva, Zabola, Zágon, Kôröspatak, Illyefalva községeket is. Hívei körében nagy szeretetnek és megbecsülésnek örvendett, mintegy jelenkori prófétának tartották, és szállóigévé vált az a mondás, miszerint "Mózes atya nélkül csak a lelki üdvünk kockáztatásával élhetnénk és halhatnánk meg". Emberfeletti és embert próbáló munkára vállalkozott, szinte rejtély, hogyan bírta fizikai erôvel ezt a mértéktelen utat bejárni. Rómában, a pápa jelenlétében Nagy Mózest így emlegették: "él még az a szent székely pap, aki 5-6 falut pásztorál, közben gyujtöget, hogy az iskolás gyermekeket tudja mibe öltöztetni, a legszegényebbeket táplálni". A szeretet és a nevelés szentjeként tisztelhetnénk ezt a kiváló embert, akihez foghatót a magyar történelem nem sokat tud felmutatni. Egész életét a katolikus hit megerôsítésére tette fel, írásaiban (egyetlen, nyomtatásban megjelent könyvében) sohasem vádaskodik, nem szégyeníti meg a más felfogásúakat, hanem a katolikus tanítás frényében mutatja be a hittitkokat. Gondolkodása valóban katolikus, de egyetemesen nyitott mindenki felé. Kézdivásárhelyre telepített iskolája csak a városon kívül kapott helyet, de befogadott más vallású gyerekeket is. Missziós útjai során, 1709 frebruárjában megbetegedett és február 8-án húnyt el Zágonban. Földi maradványait végakarata szerint a kantai templomba vitték. áldozatos munkája elôtt mindannyian meghajtjuk fejünket. Nagy Mózes példaképe a székely nemzetnek, egész magyar népünknek. életével mind a mai napig tanít.